Ismét húzott a kormány a vezetői felelősség nadrágszíján!

Ismét húzott a kormány a vezetői felelősség nadrágszíján!

Az új  PTK hatályba lépése után 1 évvel, a bróker botrányokban eltűntetett tízmilliárdok következtében  ismét szigorított a törvényalkotó a vezető tisztségviselők felelősségén.

Március 31.-én hatályba lépett 2015. évi XXXI. számú, A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről hozott törvény értelmében 50 M Ft-ot meghaladó károkozás esetén azonnal zár alá helyezhető nemcsak a pénzintézetek, hanem a pénzügyi tanácsadó cégek vezetőinek magánvagyona is. Részlet a törvényből:

(2) Ha megalapozottan feltehető, hogy a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény XXXVI. Fejezetében (a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt, vagy a csődbűncselekményt, illetve a tartozás fedezetének elvonását a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, vagy b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, vagy d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végző szervezet ezen tevékenységi körében követték el, a bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti az a)–d) pontok szerinti tevékenységet végző szervezet teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. (3) Bármely szervezet vagyonának zár alá vételét el lehet rendelni, amelyet a  bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését eredményezte. (4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni. (5) A  bíróság az  ügyész indítványa alapján, a  Be. 159.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti a  (2)–(3)  bekezdésben meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkező személy, a  szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, képviseletre feljogosított alkalmazottja, a  szervezet nevében eljáró személy, illetve a  szervezet tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá a  könyvvizsgálója teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. A zár alá vétel elrendelésének nem akadálya, ha a felsoroltaknak a (2)–(3) bekezdésben meghatározott szervezettel való kapcsolata a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

A 2015 március 31-én hatályba lépett törvény értelmében  a cégvezetők  mellet az felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók, képviseletre feljogosított alkalmazottak vagyonát is "soron kívül", a büntető eljárás megindítása nélkül zár alá lehet vonni.

Dr. Csurgó Ottó, a Cseri és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje a Portfolio-nak adott nyilatkozatában kifejtette: „A törvénymódosítással megelőzhető lehet az, hogy eltűnjenek a bizonyos cégeknél (brókercégek, biztosítók, nyugdíjpénztárak) bűncselekmény keretében, kár és vagyoni hátrány okozása révén szerzett pénzek, ezért alapvetően üdvözli az ügyvéd a javaslatot.

A módosítások nem jelentik azt, hogy ne védekezhetnének a cégvezetők a bűncselekménnyel okozott kárért való anyagi felelősségre vonásuk ellen. A jelenleg piacon lévő vezetői felelősségbiztosítások például fedezetet nyújtanak bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére és az eljárási költségek fedezésére is, kivéve a szándékos bűncselekménnyel okozott károkat. Így például egy gondatlan bűncselekményre, rossz vezetői döntésre is kiterjed a jelenleg is piacon lévő felelősségbiztosítások többsége. Egy kellően nagy fedezet mellett megkötött vezetői felelősségbiztosítás jó lehet arra, hogy a bíróság által megállapított kártérítési összeget fedezze. Mivel a vagyon zár alá vétele nem jelenti a vagyon elvesztését (csak pl. a lefoglalását, kimenekítésének a megakadályozását), a biztosítás segíthet abban, hogy a zárolást ne kövesse a vagyon elvesztése, hanem a zárolást idővel feloldják, amennyiben a fedezet elég erre. A brókerbotrányok ügyében közszájon lévő több százmilliárd forintos összegre persze nem nyújtanak fedezetet a vezetői felelősségbiztosítások sem, de néhány milliárd forintos fedezetről szóló szerződések léteznek Magyarországon is.”

A vezetői felelősségbiztosításoknak a tavaly márciusban hatályba lépett új Ptk. lendületet adott, hiszen az tágabban értelmezi a vezetői felelősséget a korábbinál.   Több ezer cég már gondoskodott a vezetői felelősség kockázatainak csökkentéséről a biztosítási szerződés kötésével, melyet még mindig a nemzetközi biztosítási díjaktól jóval kedvezőbb összegért  lehet megkötni a piacon.

Kiss Viktor - szakmai vezető